Gérce

Szent Kereszt felmagasztalása templom

Cím: 9672 Gérce, Kossuth Lajos u. 235.

Búcsú: Szeptember 14.

A Kemenesalján, a 84-es főút mellett elhelyezkedő község neve 1290-ben szerepel először oklevélben. Határában szőlőhegyek találhatók, hangulatos pincékkel. A 20. század két nagy háborúja a község lakosságától is áldozatokat követelt. Az I. világháborúban 316-an vettek részt, közülük 47-en haltak hősi halált. A trianoni diktátumot követően a revíziós törekvések[1] 1938-41 között részleges sikerrel jártak, azonban az ország belesodródott a II. világháborúba is. Ez utóbbi a helység lakosai közül 60 főnyi áldozatot követelt. Jellemző a század történelmének mostohaságára, hogy róluk csak közel fél századdal később, a rendszerváltozást követően lehetett hivatalosan is megemlékezni. A település az 1990-ig létezett tanácsrendszerben székhelyközség volt.

1475-ben plébániaként szerepel. A török harcok után romosan megmaradt, régi, Szent Kereszt tiszteletére épített templomát a protestánsok használták. 1732-ig evangélikus lelkészek működtek a községben. Kazó leírta a régi templomát, amely 1698-ban még romosan állt még teteje és oltára sem volt. Harangja ekkor a templomtól északra, egy haranglábon volt. A templom régiségét bizonyította, hogy pasztrofóriumot talált benne. Az 1732-34-ben a templomot renoválták és tornyot építettek elé. A község 1758-ban Vásárosmiske filiája lett.

A templomot 1771-1777 között átépítették. A Szily féle egyházlátogatási jegyzőkönyv 1781-ben így ír a felújított templomról: „A templom teljesen új, 1777-ben emelték Batthyány József érsek másrést a falusi nemesség és a lakosság költségén. Egyrészt kőből,  másrészt téglából épült, zsindellyel fedett, 500 férőhelyes. Kívülről még nincs bevakolva. Új állapotban csak a régi tornyot kell renoválni. Nincs felszentelve, csak megáldva, a Szent Kereszt felmagasztalásának dedikálva. A patrocíniumot[2] annak ünnepén tartják, az ünnepséget részben a templom fizeti, két forinttal, részben a közösség finanszírozza. Oltárképe a falra függesztett Szent Kereszt felmagasztalását ábrázoló kép, amely elég jó állapotban van. A képet a lakosok költségén készítették. Az oltár nincs felszentelve, hitelesített oltárkő van benne. Két harangja van, egyik három font és az újhelyi püspök szentelte fel a keresztrefeszített Üdvözítő tiszteletére. A másik egy font, és Adolf, győri püspök, szentelte fel a Boldogságos Szűz tiszteletére. Nincs kápolnája, oratóriuma. Van sekrestyéje és kórusa, de nincs orgonája. Szószéke kőből készült. Nincs stallum. Amik vannak mindegyik jó állapotú. Van húsz puha fából való új szék. Misék kéthetente vannak, egyik héten az anyaegyházban, másik héten itt, kivéve nagyobb ünnepeket.

A település földesura Batthyány Lajos, illetve a nemesi közbirtokosok. Van temetője, benne kereszttel, amit a plébános emelt.”

1781-ben a lakosság megoszlása a következő volt: 412 felnőtt és 143 kiskorú katolikus illetve 438 felnőtt és 154 kiskorú evangélikus lakosa volt, összesen tehát 1147.

1789-ben Gércén káplánságot állított fel Szily János püspök.

1807-ben ismét önálló plébánia lett. Az 1814-es visitatio[3] idején templomáról többek között a következőket jegyezték fel: „Batthyány József és a falu nemesei emelték, 600 férőhelyes, jó állapotban van. Egyetlen oltára van,  hitelesített oltárkővel. Van kórusa orgonával, van szószéke, keresztkútja, szenteltvíztartója, és van benne 22 szék. Nincs örökmécses. A torony piramis formájú, két harang van benne, egyik 322 lat súlyú, és a Keresztrefeszített Üdvözítő tiszteletére van szentelve, a másik a 150latos és a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelték. Sekrestyéje kőből épül, megfelelő szekrénnyel a kegyszerek tárolására.

A falu megáldott temetője a településen kívül található és van benne kereszt. Nincs kerítése, aminek készítésére a vizitációkor felszólították a lakosokat. Nincs sem privát, sem nyílvános kápolna.”

1814-ben a lakosság megoszlása a következő volt: 500 felnőtt és 112 kiskorú katolikus, illetve 489 nem katolikus. Hozzá tartozik Nemestatskánd filia, 92 lakossal.

1837-es Bőle féle egyházlátogatás idején a templomban már volt örökmécses. Ezen kívül 21 szék. A nagyharang 398 latos felszenteléséről nem tudtak. Már két szekrény volt a sekrestyében. A temetőnek azonban még mindig nem volt kerítése.

A templom mai formáját az 1860-66. Években kapta, amikor szentélyt építettek hozzá, falait és tornyát magasították. 1870-ben kőbástyával vették körül.

A kétszintes plébániaház 1839-ben épült.

A plébánia 2000-ig a Jánosházi Esperesi Kerületben volt, 2000-től – az esperesi kerületek összevonása után – a Jánosháza-Kemenesaljai Esperesi Kerülethez tartozik. 1980-ig önálló plébánia volt, 1980-tól ellátott plébánia, a vásárosmiskei plébánia filiája lett. 2008-tól pedig Gércére került át a központ. Jelenleg 10 filia tartozik Gércéhez: Borgáta, Egyházashetye, Intaháza, Káld, Kemeneskápolna, Köcsk, Mesteri, Nagysimonyi, Sitke, Vásárosmiske.

Birtokosai:

~        1549-ben: Gérce: Salm; Tacskánd: Tollkötő.

~        1787-ben: Gérce: Batthyány; Tacskánd: Csepreghy és mások.

~        1836-ban: Gérce: Batthyány és mások; Tacskánd: Csergeö és mások.

 

Plébánosai:

~        Németh János 1813-1836

~        Németh János 1838-1868

~        Gálos Mihály adminisztrátor 1868-1870, plébános 1870-1915

~        Herold József ideiglenes adminisztrátor 1915-1916

~        Gosztolya László adminisztrátor 1916-1918

~        Völfer Károly adminisztrátor 1918-1928

~        Kiss Kálmán adminisztrátor 1928-1939

~        Wilfing Lajos adminisztrátor 1939-1959

~        Tuczai Imre plébános 1959-1980

~        Marton István vásárosmiskei plébános látja el 1980-2007

~        Inzsöl Richárd 2007-2012

---

[1] Lényege a párizsi béke felülvizsgálata, pontjainak megtagadása és az elcsatolt területek visszaszerzése

[2] Oltalom, védelem

[3] Megvizsgálás, meglátogatás, egyházlátogatás