Minisztránsok

Az a fiú, aki volt már első áldozó, és örömmel szolgálna a templomban, valamint vállalja, hogy lelkiismeretesen felkészül a ministráns ismeretekből, akkor várjuk a jelentkezését a plébánián – név, cím, telefonszám megadásával – személyesen, telefonon vagy e-mailen.

A leggyakoribb segítő az oltárnál a ministráns. A ministráns szó a latin ministrare, vagyis "szolgálni" szóból ered. A ministrálás tehát szolgálat, segédkezés. A pap mellett kisebb szolgálatokat végeznek a mise, a szentségek kiszolgáltatása és egyéb szertartások során. A nép részvétele nélkül végzett miséken előírás szerint szükség van a ministráns jelenlétére.

A ministránsok feladata valódi liturgikus szolgálat. Nem csak a nép képviseletében állnak az oltárnál, hanem oltárszolgálatukkal a miséző pap segítőtársai is. Felállásaikkal, térdeléseikkel, csengőjelzéseikkel, a bor és víz odavitelével, a könyv elhelyezésével, a szentírási olvasmányok felolvasásával segítséget nyújtanak a papnak a hívek tevékeny bekapcsolódására.

Feladatok

Be- Kivonulás

• Vasár- és ünnepnapi szentmiséken: „nagykerülő” (nagybevonulás) van. Ez azt jelenti, hogy
• A füstölősök mennek, elől
• Utána kereszt következik
• A kereszt mögött vonulnak a gyertyások
• Ez után az oltárszolgálatosok
• Végül az atya
• Kivonuláskor a sorrend marad, de rendszerint „kiskerülő” (kisbevonulás) van.

Bor-víz

• Az egyetemes könyörgések után egyikőtök a kenyeret, másikótok a bort és a vizet az oltárhoz viszi, ahol az atya elveszi tőletek. A „vizes” ezután a boros kancsót fülével a pap felé nyújtja. Ha van füstölés, akkor előbb az következik, a kézmosás majd csak utána. Kézmosásnál önti a vizet, és a tálat is lehet, hogy ő tartja. A második bor-vizes feladata: Először az egyetemes könyörgések után van feladatuk. Másikótok tartja a kendőt és lehet, hogy a tálat is. A bor-vizesek feladata a csengetés is. Megállapodás szerint vagy csak egyikük csenget, vagy mindkettőjük - felváltva.
• A bor-vizesek a Miatyánk után el szoktak menni kezet fogni a padsorokban legkívül ülőkkel. Egyikőtök az egyik oldalon, másikótok a másik oldalon.
• Másodszor az áldozás után kell kimenni az oltárhoz, de elég egyikkőtöknek. Ha ketten mentek, akkor egyikőtök önti a vizet a kehelybe, másikótok majd segít mindent elvinni az oltárról.
• Ami biztosan lesz: az atya tartja a kelyhet, és te beleöntöd a vizet. Valószínűleg nem mindet, de azért figyelj a atyára, mert lehet, hogy több kehelybe is kell önteni, vagy nem kell az összes. Figyelj, nem szól-e, hogy mikor elég.

Csengetés

• Szent vagy, szent vagy, szent vagy...” után, mikor az atya azt mondja: „...a mi Urunk Jézus Krisztus teste és vére legyen!” - 1 csengetés
• Az ostya felmutatásánál - 3 csengetés
• A bor felmutatásánál - 3 csengetés
• Az áldozás előtt, amikor az atya a következő szavakat mondja: „...boldogok, akiket meghív asztalához Jézus, az Isten Báránya!” - 1 csengetés
• Majd miután az atya ivott, és letette a kelyhet, 1 csengetés
• Ne egész karból, hanem csuklóból csengess, mert különben nem szól, vagy nem szól szépen, és tartsd biztosan a csengőt! Kérj meg valakit, hogy mutassa meg!

Áldozat előkészítése

• Általában csak vasárnap kell ezt a feladatot végezni. Ketten mennek.
• Az egyetemes könyörgések után induljatok! Hajtsatok fejet az oltár előtt! Egyikőtök az ostyákat, másikótok a bort és a vizet viszi. Aki a kancsókat viszi, az figyeljen, ha a kendőcske a kancsók tetején van, akkor tegye be közé, hogy ne essen le, amikor előrejöttök.
• Általában az utolsó padsoroknál szokott lenni az áldozati adomány egy asztalon. Ha nem ott van, akkor keresd meg még a mise előtt, hogy tudd, merre kell menned?
• Az ostyákat, a bort és a vizet a atyának adjátok oda!

Perselyezés

• Egy átlagos vasárnapi misén két ministráns perselyezik.
• Akkor kell menni, amikor az áldozati adományokat már előre hozták. Hajtsatok fejet az oltár előtt, és az egyikőtök a padsor egyik oldalán, másikótok a másik oldalon és kóruson megy. Ha végig értél a saját sorodon, és a párod még nem végzett, kezdd el hátulról az ő oldalát is! Legalább soronként mondd egyszer, hogy „Isten fizesse meg!”, vagy: „Köszönjük!”.
• Ha térdelés előtt értek vissza, akkor hajtsatok fejet az oltár előtt!
• Ha nem érnétek vissza az első térdelés előtt, ne rohanjatok vissza, mikor már mások térdelnek, hanem maradjatok hátul, és térdeljetek le! Amikor feláll mindenki, menjetek előre, hajtsatok térdet az oltár előtt, és tegyétek a kosarakat a megbeszélt helyre!

Tálcázás

• Az áldoztatáskor fogd meg a tálcát, és menj az atya mellett! Lehet, hogy előbb a ministránsokat áldoztatja meg, és csak utána megy a híveket áldoztatni!
• Azért kell tálcázni, hogy az ostya morzsája ne essen le a földre, ezért fontos, hogy tartsd egyenesen a tálcát! Két szín alatti áldozásnál még fontosabb a szereped, mert a bor könnyen lecsöppenhet!
• Ha vége az áldozásnak, és te is áldoznál, tartsd a te állad alá a tálcát, és lépj az atya elé! Add át neki a tálcát, hogy letörölhesse róla a morzsákat! Ha visszaadja neked, akkor vidd a tálcát a helyére. Utána jöjjetek vissza az oltárhoz, és vigyétek a kelyhet is a kisasztalkához.

 

Plébániánkon körülbelül 30 ministráns van. Vasárnaponként több helyen van szentmise és minden helyen – hála Istennek – vannak minisztránsok is. A Mária Magdolna plébániatemplom mellett szép számmal szolgálnak a Zárda Kápolnában, a kertvárosi templomban, valamint a környező falvakban is. Minisztránsaink közül legtöbben általános iskolások, de vannak gimnazisták is, akik örömmel vállalják az oltárszolgálatot.

A foglalkozásoknak hármas célkitűzése van.

Első és legfontosabb a lelki nevelés és a közösségformálás. Megpróbáljuk tudatosítani bennük szolgálatuk fontosságát, a rendszeretetet, a pontosságot, az egymásra figyelést és nem utolsó sorban azt, hogy mindig tiszta lélekkel álljanak az oltár köré.

A második célkitűzés az elméleti liturgikus képzés, melynek során megismerkednek a szentmise felépítésével és jelentőségével, a szentségek kiszolgáltatásával, az egyes szertartások céljával és a templomi berendezésekkel.

Harmadik célkitűzés a gyakorlati szolgálat, mely a belső lelkület tükre, és ami a szép, fegyelmezett és áhítatos ministrálásban nyilvánul meg.

A papságra jelentkezőknek 70-80%-a a minisztránsok közül kerül ki. A velük való foglalkozásnak egyik sajátos feladata éppen ezért a papi hivatás megismertetése és megszerettetése. Nem könnyű a fiatalokat bevonni a szolgálatba, ezért néha csak kevés minisztráns van. Imádsággal és állandó meghívással reméljük, hogy még inkább megnövekszik a számuk. Új jelentkezőket az év minden időszakában szívesen várunk!

Minisztánsaink számra kéthetente, szombat délutánonként vannak az összejövetelek.

Ministránsruha

Kezdetben a ministránsok öltözete nem különbözött a liturgiában segédkezők öltözékétől, de fokozatosan ők is ünnepélyesebb öltözetet kaptak, ugyanúgy, mint a papok, hogy még jobban megvilágosítsák szerepüket a szentmisén. Az istentiszteleten az eltérő szolgálatokat a szent ruhák különbözősége is érzékelteti, jelzi az egyes szolgálatok sajátos feladatát. A segédkezők és ministránsok ruhái is hivatottak az istentisztelet fényét emelni. Bármely rangú szolgálattevőnek közös szent ruhája az alba, amelyet derékban cingulummal szorítanak össze, ha csak az alba szabása ezt feleslegessé nem teszi.

Ha az alba nem takar tökéletesen a nyak körül, vállkendőt kell venni az alba alá. Az alba – ha nem vesznek föléje miseruhát – helyettesíthető karinggel is. Ezek szerint a világi, akár felnőtt, akár fiatal vagy gyermek segédkező (ministráns) legalkalmasabb liturgikus öltözete az olyan alba, melynek szabása feleslegessé teszi a vállkendőt és esetleg a cingulumot is. Anyaga könnyű (műszálas) szövet lehet. Készítenek csuklyával ellátott albát is (kukulla). Az alba helyettesíthető karinggel, mely alá a talárist (vagy annak alsó részét) veszik fel. Ókeresztény minták alapján használják a két piros csíkkal ellátott tarziciuszruhát ministránsruhaként. E téren is érvényes a nemes egyszerűség elve.

Rangsor

jelölt – fehér albába van öltözve, oldalt két függőleges sárga csíkkal, általában a szentmise során semmiféle szolgálatot nem tesz, feltéve ha nincs jelen a szentmisén egy rangsorban magasabb ministráns (ebben az esetben helyettesít). A próbaidő egy évig tart.

korálista – a csengetésért, a kereplőért és a gongért felel;

a fény felelős (más néven luciperarista a latin. lux, cis – fény) – a gyertyákért felelős, meggyújtásukért, eloltásukért felel;

az írás felelőse (másképpen librista a latin libra-könyv) – a liturgikus könyvekért felel, a szentmisék, litániák, szentolvasók, ünnepségek előtt előkészíti a megfelelő mise-, szertartás- és olvasókönyveket ; a celebránsnak segédkezhet a misekönyv lapozgatásánál;

az oltárfelelős – ez a legfontosabb ministránsi szolgálat, mert a liturgikus edények, kelyhek, cibóriumok, ampolnák előkészítése a feladata, mindazon edények tisztításáért, megtöltéséért felel, amelyek a szentmisék, litániák, ünnepségek, keresztelők vagy más liturgikus alkalmak során szkükségesek, ő adogatja a papnak a szentmisén az ampolnákat;

a kereszt felelőse (másként a crucifixárius a latin crux, cis – kereszt) – a körmenet, felvonulás során a templomi kimenetkor és a bemenetkor, vagy temetésen a pap előtt viszi a keresztet;

a zsoltáros (kántor) – ő intonálja az énekeket és előadja a zsoltárokat, vagy felolvassa az adott szentmisére előírt zsoltárszakaszt, olyan ministráns, akinek komoly hallása van és zenei előképzettsége;

a ceremóniárius – másképpen, elsőministráns, vagy vezető ministráns – a legfontosabb ministráns, az ő feladata a többi ministráns munkájának az irányítása, ügyelése azzal, hogy ne történjen a liturgiával ellentétes, elhamarkodott, vagy elkésett ministrálás, éppen ezért tapasztalt, a liturgiát kiválóan ismerő ministráns, aki a többi ministránsok foglalkozásait, próbákat is irányit, egy plébánián belül több ceremóniás is lehet, hiszen sok templomban vasárnaponként több szentmise van, így minden szentmisén más ceremóniás láthatja el a szolgálatot;

liturgikus animátor – a ceremóniáriusok vezetője, a plébánia legfontosabb ministránsa, aki a többiek munkáját irányítja, beosztja, ezért külön egyházmegyei tanfolyamot is végeznie kell.

lektor – a szentmiséken ő olvassa fel a szentleckéket, olavsmányokat, külön püspöki felhatalmazás alapján a Szentírást is felolvashatja és áldoztathat. Bár ő is ministráns, illőmódon a ministránsi rangsor fölött áll. Többnyire papnövendék-jelölt.

Védőszentjeink

Savio Szent Domonkos

Savio Szent Domonkos Rivában született, Chieri mellett, Észak-Olaszországban. Ötéves korában tanulta meg a szolgálatot. Jó emlékezőtehetséggel és éles ésszel rendelkezett. Már hétéves korában járulhatott az Úr asztalához, ami abban az időben nem volt általános szokás. A hagyomány szerint jó példával járt elől az iskolában is, vezette társait a rossztól a jó felé. Megismerkedett Bosco Szent Jánossal, aki pártfogásába vette.

Szent Tarzíciusz

Szent Tarzíciusz Rómában élt a 3. században. A hagyomány szerint Tarzíciusz nagyon bátornak mutatkozott a keresztényüldözések idején, és sokszor meglátogatta börtönbe vetett hitsorsosait. Az egyik napon nehéz feladatra vállalkozott: el kellett vinnie az Oltáriszentséget halálraítélt keresztényeknek, akiket különösen őriztek. Találkozott sajnos iskolatársaival, akik gyűlölték a keresztényeket. Megállították, és kényszerítették, hogy játsszon velük, de Tarzíciusz folytatni akarta az útját. A többiek észrevették nála a szentséget és azt akarták, hogy adja nekik. Ő ellenkezett, erre megverték. Amikor az egyik katona, akit Tarzíciusz ismert, rátalált, a gyermek még élt. Rábízta a katonára a zsákocskát és a feladatot, és meghalt.

Ez a két szent szolgál hősiességével és áldozatkészségével példaképül a ministránsoknak. Ez a két szent szolgál nekünk ministránsoknak példaképül a hősiesség és áldozatkészség és hűség terén Jézus Krisztus felé.

Valaki egyszer ezt mondta:

"A ministránsok a természet különleges erői közé tartoznak. Néha úgy viselkednek mint a hurrikán, néha mint a tájfun." Az oltárnál mindannyian szentként viselkedünk, de mi van a szentmise után? Követnünk kellene a védőszentjeinket tulajdonságaikban és jellemükben, amivel megérdemelték a mennyei koronát. A templomban, az utcán, az iskolában vagy otthon. Legyünk mindenhol a hit, remény és szeretet tanúi.

I. NÉHÁNY ALAPFOGALOM

1. Mikor imádkozunk? Naponta, legalább reggel és este – és napközben – röpimákkal.

2. Hogyan végezzük a reggeli imát? A reggeli ima két részből áll:

1. Megköszönjük Istennek, hogy itt van, és szeret bennünket.

2. Teszünk valami konkrét elhatározást, a-mellyel a mai napon válaszolni akarunk szeretetére.

3. Hogyan végezzük az esti imát? Az esti ima két részből áll:

1. Megköszönjük Istennek, hogy jelen van, és szeret, - s hálát adunk, hogy Ő velünk volt egész nap.

2. Lelkiismeretvizsgálatot tartunk (hogy sikerült az elhatározás?) bocsánatot kérünk hibáinkért.

4. Hogy hívják egyház-megyénk főpásztorát? Jelenlegi főpásztorunk neve Dr. Veres András megyéspüspök.

5. Melyik egyházmegyéhez tartozunk? A Szombathelyi Egyházmegyéhez tartozunk.

6. Ki egyházmegyénk védőszentje? Egyházmegyénk védőszentje Szent Márton.

7. Mely kiemelkedő személyek, szentek éltek-jártak egyházmegyénkben? Szent Márton püspök, Szent Kvirin vértanú püspök, boldog Batthyany Strattman László, boldog IV. Károly király, Mindszenti József biboros, Brenner János vértanú.

8. Mi jelzi templomainkban, hogy Jézus jelen van itt, az Eukarisztiában? Templomainkban az örökmécses jelzi, hogy az Úr Jézus az Eukarisztiában jelen van.

9. Mikor van templomunk búcsúja Templomunk búcsúja Mária magdolna ünnepén van.

10. Mit jelez gyertya? A gyertya Jézus tüzét, jelenlétét, a kegyelmet jelzi. A ministránsnak is Jézust jelzőnek kell lennie, mint a gyertyának az oltáron.

11. Mondj néhány jelet, melyekkel Jézust jelezzük! Hal, IHS (=Iészusz Hrisztosz Szótér = Jézus Krisztus Megváltó) kereszt;  (alfa) és  (ómega) betűk (= Ő a Kezdet és a Vég).

12. Hogy nevezzük az oltárra tett kis terítőt? Korporálé. Erre helyezik a szent edényeket, amelyekben az Eukarisztia van.

13. Hogy nevezzük a szentség-mutatót? Monstrancia (= mutató).

14. Hogy hívják a szekrény-két ahol az Eukarisztiát őrzik? Tabernákulum (=Szekrényke).

15. Hogy hívják a miséző pap (vagy az áldoztató) fehér ruháját? A kukulla: általában testre szabott fehér köntös. Az alba hasonló; ezt általában fehér kötéllel, “övvel" (=cingulus) kötik körül derékon.

16. Minek a jelképe a stóla? A stóla a papi hatalmat jelképezi.

17. Mi a ciborium? Az átváltozott szentostyát őrző lezárt fedelű kehely

18. Hogy hívjuk a szent-misében használt kis (bo-ros és vizes) kancsókat? Ampolna

II. A SZENTMISE

19. Mit tegyen a ministráns, amikor térdet hajt? Amikor térdet hajtunk, mondjuk Jézusnak pl. azt, hogy “szeretlek" (vagy: “itt vagyok Jézus! számíts rám! szolgálni szeretnék Neked!")

20. Miért csúcsa és forrása a keresztény életnek a szentmise? Mert minden hálaadásunkat Jézusnak hozzuk el a szentmisébe (csúcs), és minden erőnket Jézustól kapjuk (forrás).

21. Milyen módon van jelen Jézus a szentmisében? A szentmisében Jézus három módon van jelen:

1. A közösségben (egymás iránti szeretetünk által),

2. a Biblia szavaiban (az Igében),

3. és az átváltozott kenyérben és borban.

22. Hogyan veszünk jól részt a szentmisén?

1. Ha a hívek közösségét szeretetünkkel építjük,

2. figyelünk Isten Igéjére (mit mond nekem?),

3. lehetőleg áldozunk (s így találkozunk Jézussal).

23. Mely két fő része van a szentmisének? A szentmise 2 fő része:

1. az Ige liturgiája

2. és az Eukarisztia liturgiája.

24. Mire szolgál az oltár és az ambo? Az oltár az Eukarisztia liturgiájának, az ambo az Ige liturgiájának a helye.

25. Hogyan köszöntjük az Evangéliumban megjelenő Krisztust? A következő jelekkel köszöntjük:

1. Alleluja = Ujjongjunk az Úrnak!

2. fölállunk,

3. keresztet rajzolunk a homlokunkra (=hi-szem), szánkra (megvallom) és a szívünkre (szivembe fogadom) Jézus igéjét

26. Mi történik az Eukarisztia liturgiájában? Az Eukarisztia liturgiájában a Jézus a kenyér és bor színei alatt jelenvalóvá teszi keresztáldozatát, majd az átváltozott kenyér és bor által Önmagával táplál min-ket.

27. Mi a legfontosabb titok a szentmisében, amelyet csak lelki szemeinkkel láthatunk? Lelki szemünkkel láthatjuk a kereszten függő, értünk meghalt – áldozattá lett – Jézust (Isten Bárányát): aki azonban már a Feltámadott dicsőségében ragyog.

28. Hányféleképpen áldozat a szentmise?

1. A szentmise Jézus (egyetlen) áldozatának megjelenése

2. A szentmise az egyháznak is áldozata – hisz Jézus egyházáért halt meg; s az egyház Jézus áldozata által kéri az Atya irgalmát és szeretetét

3. A szentmise a mi áldozatunk is: (Imádkozzatok testvérek, hogy áldozatunk kedves legyen ... mondja a pap.) - Mi is egyesülünk Jézus áldozatával: s felajánljuk neki életünket, áldozatainkat

29. Mely szavakkal alapította Jézus a szentmisét? E szavakkal: "Ez az én testem, ez az én vérem". S hozzáfűzte: "Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!"

30. Kiknek adott az Úr Jézus hatalmat, hogy a kenyeret és bort testévé és vérévé változtassák? Jézus az apostoloknak és azok utódainak, a püspököknek, valamint a püspökök által felszentelt

papoknak adott erre hatalmat.

31. Melyek az Eukarisztia liturgiájának fő részei? Az Eukarisztia liturgiája három részből áll:

1. Adományok előkészítése ( = felajánlás)

2. Eukarisztikus ima – s benne az átváltoztatás

3. Áldozás.

32. Kik állják körül a Ke-resztrefeszített/Feltáma-dott Jézust a mise liturgiájában? Az egész egyház megjelenik a szentmise liturgiájában: 1. a diadalmas egyház: a szentek ,

2. a szenvedő egyház: az elhunytak és

3. a küzdő egyház: imádkozunk a pápáért, a püspökökért, a világegyházért s a jelenlevőkért.

33. Mit jelez, hogy mi helyezzük az ostyát a felajánlási paténára? Az, hogy mi tesszük az ostyát a patérnára, és a ministránsok viszik azt az oltárra: jelzi, hogy a mi kenyerünk változik Jézussá, és nekünk magunknak is Jézussá kell válnunk.

34. Mit kér a miséző atya, amikor egy kis vizet kever a borba? Amikor a pap vizet kever a borba azért imádkozik, hogy amint a víz elvegyül a borban, úgy részesüljünk mi is Jézus istenségében (:"annak istenségében, aki részese lett emberségünknek")

35. Mit jelez, hogy a miséző atya megtöri az ostyát? 1. Emlékeztet a mise ősi formájára és nevére: a "kenyértörésre". Jelzi, hogy egyetlen megtört kenyérből: egyetlen Krisztusból részesedünk.

2. Ez az “Isten Báránya" ima közben történik: Jelzi, hogy Jézust (=az áldozattá lett Bárányt) megölték (összetörték) – értünk.

III. AZ EGYHÁZI ÉV ÉS ÜNNEPEI

3. Mi az egyházi év? Az egyházi évben – Jézus életének eseményeit egy év körforgásában ünnepeljük.

4. Melyek az egyházi év főbb időszakai? Az egyházi év főbb időszakai:

1. Karácsonyi ünnepkör

Advent-karácsony-karácsonyi idő

2. Évközi idő

3. Húsvéti ünnepkör - Nagyböjt-húsvét-hús-véti idő Pünkösdig

4. Évközi idő.

5. Mit jelent az advent? Az advent jelentése: “Úr-jövet" (adventus = eljövetel)

6. Milyen elhatározásokat teszünk adventben és nagyböjtben? Jó, ha van kétféle elhatározás:

1. Lemondás valamiről pl. édesség, Tv, számítógép (figyelmeztessen, hogy kimondjam: “Neked Jézus")

2. Szeretet-tettek embertársaim iránt.

7. Mi a három advent? A három advent (Úr-jövet):

1. Átéljük hívő elődeink (a zsidó nép) Messiásvárását [múlt]

2. Várjuk Jézust, hogy megszülessen bennünk és közöttünk [jelen]

3. Várjuk, hogy Jézus újra eljöjjön a világ végén [jövő].

8. Mit jelent a “szeplőtelen fogantatás" titka? A "szeplőtelen fogantatás“ titka azt jelenti, hogy Mária lelkét Isten megóvta az eredeti bűntől, fogan-tatásának pillanatától kezdve. Igy lett méltóvá, hogy Jézus testet öltsön benne. Ünnepe dec. 8.

9. Mi a liturgia színe ad-ventben és nagyböjtben? A liturgia a színe a bűnbánati időkben: a lila.

10. Mi a liturgia színe a karácsonyi idő alatt? A karácsonyi időszak (és az örvendezés) színe a fehér.

11. Mit ünneplünk újév napján? Újév napján Szűz Mária istenanyaságát ünnepeljük. Kérjük, hogy az új évben bennünk is testet ölthessen Jézus, mint a szent Szűzben

12. Mivel zárul a karácsonyi ünnepkör? A karácsony ünnepkör Jézus megkeresztelkedésének ünnepével zárul.

13. Mi történik nagyböjtben? A nagyböjtben (a szent negyven napban) Jézus szenvedésére emlékezünk. Bűnbánattal, lemondással, és jócselekedetekkel készülünk húsvét ünnepére.

14. Mikor van az ünnepélyes keresztség ideje az egyházban? Az ünnepélyes keresztség ideje a húsvét vigíliájának ünnepében van.

15. Melyik ünneppel kezdődik a nagyböjt? A nagyböjt hamvazószerdán kezdődik.

16. Mit jelent a "húsvéti titok"? A "húsvéti titok" azt jelenti, hogy Jézus halála magában hordozza a feltámadást. (S a mi szenvedésünk is – ha Jézussal egyesítjük -, magában hordozza a feltámadást.)

17. Mikor ünnepeljük Jézus szenvedését és feltámadását, illetve a "húsvéti titkot"? Jézus szenvedését, halálát (nagycsütörtök este, nagypéntek, nagyszombat) és feltámadását (húsvét) - illetve a "húsvéti titkot" - egyetlen ünnepként ünnepeljük: a Szent Háromnapban. - E titkot ünnepeljük minden vasárnap és minden szentmisében is.

18. Meddig tart a húsvéti időszak? A húsvéti időszak ötven napig tart, és pünkösddel zárul. A liturgia színe az örvendezésé, a fehér.

19. Mit ünneplünk pünkösdkor, s mi a liturgia színe? Pünkösdkor a Szentlélek eljövetelét s az Egyház születésnapját ünnepeljük. A liturgia színe a piros.

20. Az bűnbánati és ünnepi időszakok közötti idő-szakot hogyan nevezzük ?

Mi a liturgia színe? Az bűnbánati és ünnepi időszakok közötti időszakot évközi időnek nevezzük. A liturgia színe a zöld.

21. Mikor van az évközi idő a liturgikus év során? Az évközi időnek két része van:

1. A karácsonyi idő után a nagyböjt kezdetéig (hamvazószerdáig)

2. Pünkösd ünnepe után az egyházi év végéig, Krisztus Király vasárnapjáig.

22. Melyek a "kötelező" ünnepek? 1. Karácsony, 2. újév, 3. Nagyboldogasszony (aug. 15).

Ilyenkor "kötelező" a szentmisén való részvétel, és a lelki ünneplés.

23. Melyek a tanácsolt ünnepek? Ezeken nem "kötelező" a szentmise, de komolyabb keresztények, ministránsok lehetőleg részt vesznek rajta. - Pl. Szeplőtelen fogantatás (dec. 8); Gyertyaszentelő (febr.2); Sz. István napja (aug. 20) Mindenszentek-, Halottak napja (nov. 1-2); Karácsony és Húsvét másnapja.