Panágia Kórus

 

A Gércei Plébánia PANÁGIA Kórusa

Több mint háromévnyi „kántorböjt” után – mialatt plébániánk hat községe közül ötben nem volt kántor – 2010 októberében a celldömölk-alsósági illetőségű FÁBIÁN GÁBOR karnagy úr vállalta plébániánk kántori szolgálatát.

Zenei tudása és karvezetési gyakorlata folytán szándéka már a kezdetektől találkozott INZSÖL RICHÁRD plébános úr elképzelésével, hogy tudniillik egyházi kórust, szkólát hozzanak létre a plébánia jó hangú híveiből.

Templomi hirdetésben, személyes megszólításon keresztül toborozták a kórustagokat, majd tavaly novemberben meg is tartottuk az első énekpróbákat. Mindezt persze megelőzte az, hogy az elmúlt három évben a szentmisék, szertartások alkalmával sok mindent megismerhettünk a gregorián- és többszólamú, valamint – az ökumenizmus jegyében – a taizé-i és görögkeleti ortodox énekekről. De egyházi kórusunk megalakítását, a liturgia szebbé tételét segítette az is, hogy egy éven belül teljes felújításra kerültek a vásárosmiskei és gércei templomok orgonái, és befejezéséhez közeledik a sitkei orgona renoválása is.

Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy már az első hívásra több mint húszan eljöttek, és ez a létszám azóta is tartja magát. Minden pénteken este a gércei plébánián gyűlünk össze szinte minden községből az énekkari próbákra, és töltünk el két órát énektanulással, gyakorlással. Lassan a plébánia erre a célra használt legnagyobb helyisége is kicsinek bizonyul.

A kórus tagjai között van például egy általános iskolás korú testvérpár ugyanúgy, mint több idősebb asszony is. De a helyi iskola igazgatónője, és az Egyházmegyei Karitász vásárosmiskei Levendula-házának több foglalkoztatottja is eljár a próbákra. Sőt, kórusunknak evangélikus vallású tagjai is vannak. Természetes, hogy az elejétől fogva szerettünk volna nevet választani énekkarunknak.

A „PANÁGIA KÓRUS”-név ötletét Richárd atya vetette fel. A „Panágia” kifejezés a görög „pan” / = egész/ és „hagia” / = szent/ szavakból tevődik össze, és magyarra „Legszentebb”-nek, vagy „Egészen Szent”-nek fordíthatjuk. A „Panágia” szó a bizánci egyház szóhasználatában az Istenszülő Szűz Mária állandó dicsőítő jelzője, melynek latin megfelelője a „Sanctissima”. De panágiának nevezik azt a domborművű Istenanya-medálikont is, amelyet vastag láncon a görögkatolikus és ortodox püspökök viselnek a nyakukban.

Így tehát énekkarunk végül is a Szűzanyáról veszi a nevét, hiszen a Panágia nemcsak egy jelző, hanem személynév is, amely Őrá vonatkozik. Kórusunk első fellépése 2010 Advent első vasárnapján volt, majd az adventi vasárnapokon mindig más-más községben szerepeltünk, valamint a karácsonyi éjféli és ünnepi szentmiséken is szolgáltunk Gércén. Majd az új évben már jó korán elkezdtük a készülést a Passióra, melyben celldömölki énekesek is segítségünkre voltak. Werner Alajos négyszólamú Passióját Virágvasárnap Gércén és Vásárosmiskén adjuk elő. 2011. március 15-e fontos esemény volt kórusunk történetében, ez volt ugyanis első közös kirándulásunk napja. Ezt követően szinte minden évben újabb kirándulásokon vett részt a kórus.

Először a balatonfüredi plébániatemplomban tartott szentmisén énekeltünk, majd a Tihanyi Apátság templomában is megmutattuk tudásunkat. Litéren megálltunk Bódi Mária Magdolna sírjánál és imádkoztunk a boldoggá avatásáért. Végül pedig a veszprémi Regina Mundi templomban is előadtunk néhány darabot a repertoárunkból. Mindnyájunk számára nagy élményt jelentő, közösségformáló alkalom volt ez.

2012-től kezdődően kórusunk lelki vezetője BALASI ISTVÁN plébános atya, akinek pásztori szolgálata és lelkes támogatása nyomán a kórus évről évre folyamatosan megújul. Lelki épülésünk mellett énekesi tudásunk is gyarapszik, újabb és újabb művekkel gazdagítjuk repertoárunkat. Rendszeres szerepléseinkkel a liturgia méltóságteljes megünneplését szolgáljuk, különösen a nagyobb egyházi ünnepeken, keresztelőkön, esküvőkön, temetéseken és közös imaalkalmakon.

Jövőbeni céljaink között szerepel kapcsolatfelvétel más plébániai szkólákkal, illetve az esedékes felkéréseknek, szerepléseknek való elégtétel, de elsősorban a plébánia híveinek a liturgikus éneklésben való segítése, vezetése, ünnepeink, fontos eseményeink még szebbé és emlékezetesebbé tétele.